A szil\u00edciumkarbid (m\u00e1s n\u00e9ven szil\u00edcium-karbonitrid vagy SiC) a szil\u00edciumb\u00f3l \u00e9s sz\u00e9nb\u0151l \u00e1ll\u00f3, z\u00f6ldt\u0151l a k\u00e9kesfekete sz\u00edn\u0171ig terjed\u0151 sz\u00edn\u0171 krist\u00e1lyos vegy\u00fclet, amely a term\u00e9szetben moissanit dr\u00e1gak\u0151k\u00e9nt tal\u00e1lhat\u00f3, de 1891 \u00f3ta szintetikusan is el\u0151\u00e1ll\u00edtj\u00e1k csiszol\u00f3korongokban \u00e9s v\u00e1g\u00f3szersz\u00e1mokban csiszol\u00f3anyagk\u00e9nt val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1sra.<\/p>\n
A kvarc rendk\u00edv\u00fcl kem\u00e9ny anyag, a Mohs-sk\u00e1la szerinti 9-es \u00e9rt\u00e9kkel. Sz\u00e1mos polimorf form\u00e1ban fordul el\u0151, \u00e9s f\u00e9lvezet\u0151 anyagk\u00e9nt val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l nitrog\u00e9nnel, b\u00f3rral \u00e9s alum\u00edniummal adal\u00e9kolhat\u00f3.<\/p>\n
A szil\u00edciumkarbid (SiC) egy rendk\u00edv\u00fcl kem\u00e9ny \u00e9s tart\u00f3s, szintetikusan el\u0151\u00e1ll\u00edtott, szil\u00edcium \u00e9s sz\u00e9n krist\u00e1lyos vegy\u00fclete, amelyet sz\u00e9les k\u00f6rben alkalmaznak a csiszol\u00f3pap\u00edrt\u00f3l \u00e9s csiszol\u00f3korongokt\u00f3l kezdve az ipari kemenc\u00e9k b\u00e9l\u00e9sein \u00e1t, a g\u00e9pek kop\u00e1s\u00e1ll\u00f3 alkatr\u00e9szek kop\u00e1s\u00e1ll\u00f3 alkalmaz\u00e1saihoz, a magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 ker\u00e1mi\u00e1k gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1hoz, a f\u00e9nykibocs\u00e1t\u00f3 di\u00f3d\u00e1k (LED) f\u00e9lvezet\u0151 szubsztr\u00e1tjai, a f\u00e9lvezet\u0151 szubsztr\u00e1tok, valamint a f\u00e9lvezet\u0151 szubsztr\u00e1tok a f\u00e9lvezet\u0151kben (LC). Figyelemre m\u00e9lt\u00f3 fizikai jellemz\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartozik a rendk\u00edv\u00fcli kem\u00e9nys\u00e9g \u00e9s a h\u0151vezet\u0151 k\u00e9pess\u00e9g.<\/p>\n
A k\u00e9miai vegy\u00fcletek sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 krist\u00e1lyos szerkezetb\u0151l, \u00fagynevezett polyt\u00edpusokb\u00f3l \u00e1llnak, amelyek hasonl\u00f3 r\u00e9tegeket tartalmaznak, de a r\u00e9tegz\u0151d\u00e9si sorrendj\u00fckben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek. Minden egyes polyt\u00edpusnak saj\u00e1t krist\u00e1lyszerkezete \u00e9s elt\u00e9r\u0151 fizikai tulajdons\u00e1gai vannak.<\/p>\n
A tiszta szil\u00edciumkarbid nat\u00edv \u00e1llapot\u00e1ban \u00e1ltal\u00e1ban szigetel\u0151; azonban ha olyan anyagokkal, mint a nitrog\u00e9n, a foszfor vagy a berillium, adal\u00e9kolj\u00e1k, akkor f\u00e9lvezet\u0151 tulajdons\u00e1gokat mutathat, \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszi az \u00e1ram \u00e1thalad\u00e1s\u00e1t an\u00e9lk\u00fcl, hogy akad\u00e1lyozn\u00e1.<\/p>\n
A SiC leggyakrabban el\u0151fordul\u00f3 form\u00e1ja az alfa-szil\u00edciumkarbid (a-SiC), amelynek hatsz\u00f6gletes, f\u00e9lig kit\u00f6lt\u00f6tt tetra\u00e9derekb\u0151l \u00e1ll\u00f3, szoros elrendez\u00e9s\u0171 krist\u00e1lyszerkezete van. A SiC ezen form\u00e1ja ide\u00e1lis a Lely-elj\u00e1r\u00e1si technol\u00f3gi\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt csiszol\u00f3pap\u00edrok \u00e9s csiszol\u00f3korongok gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n
A cinkblende krist\u00e1lyszerkezet\u0171 b\u00e9ta-szil\u00edciumkarbid a SiC k\u00e9t els\u0151dleges polimorfj\u00e1nak egyike. Ez a forma megtal\u00e1lhat\u00f3 mind az \u0171rben a sz\u00e9nben gazdag csillagokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 csillagpor form\u00e1j\u00e1ban, mind a meteoritokon, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Canyon Diablo p\u00e9ld\u00e1nyon. Ezenk\u00edv\u00fcl ez a vegy\u00fclet bizonyos ipari vegyi anyagok \u00f6sszetev\u0151jek\u00e9nt is megtal\u00e1lhat\u00f3; egyes munk\u00e1sokn\u00e1l, akiket ennek kitettek, m\u00e9g t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1s is kialakult a b\u00e9ta SiC-nek val\u00f3 kitetts\u00e9g miatt.<\/p>\n
A szil\u00edciumkarbid (SiC) a szil\u00edcium \u00e9s a sz\u00e9n rendk\u00edv\u00fcl kem\u00e9ny (a Mohs-sk\u00e1l\u00e1n 9-es), krist\u00e1lyos k\u00e9miai vegy\u00fclete. Tiszta por form\u00e1j\u00e1ban f\u00e9lvezet\u0151 tulajdons\u00e1gokkal rendelkezik, \u00e9s sz\u00edntelennek t\u0171nik; az ipari gy\u00e1rt\u00e1s sor\u00e1n barna vagy fekete sz\u00edn\u0171, iriz\u00e1l\u00f3 szemcs\u00e9k vagy por keletkezik. Karborundumk\u00e9nt is eml\u00edtik, a term\u00e9szetben moissanitk\u00e9nt fordul el\u0151, valamint 1891 \u00f3ta mesters\u00e9gesen is el\u0151\u00e1ll\u00edtj\u00e1k csiszol\u00f3anyagokban, koh\u00e1szati \u00e9s t\u0171z\u00e1ll\u00f3 anyagokban val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1sra.<\/p>\n
A SiC-t jellemz\u0151en k\u00e9t elj\u00e1r\u00e1ssal \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151 iparilag. Az egyik sor\u00e1n kis mennyis\u00e9g\u0171 szenet vagy b\u00f3rt adnak a nyersanyaghoz a s\u0171r\u00edt\u00e9s jav\u00edt\u00e1sa \u00e9s a porozit\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben; a port ezut\u00e1n \u00f6sszepr\u00e9selik, majd elektromos f\u0171t\u00e9s\u0171 kemenc\u00e9ben szinterezik, hogy a k\u00edv\u00e1nt m\u00e9ret\u0171, alak\u00fa, s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171, k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 \u00e9s s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 t\u00f6m\u00f6rdarabokat vagy szemcs\u00e9ket alkossanak.<\/p>\n
Az ilyen anyagok er\u0151sen koptat\u00f3 hat\u00e1s\u00faak, \u00e9s komoly k\u00e1rokat okozhatnak a berendez\u00e9sekben. Ez\u00e9rt az anyag kezel\u00e9se sor\u00e1n megfelel\u0151 \u00f3vint\u00e9zked\u00e9seket kell tenni - bele\u00e9rtve a l\u00e9gz\u00e9sv\u00e9d\u0151 maszk \u00e9s keszty\u0171 haszn\u00e1lat\u00e1t, valamint az \u00f6sszes vonatkoz\u00f3 biztons\u00e1gi el\u0151\u00edr\u00e1s \u00e9s ir\u00e1nyelv betart\u00e1s\u00e1t. A bel\u00e9gz\u00e9s k\u00f6zvetlen l\u00e9g\u00fati vesz\u00e9lyt jelent, amely b\u0151r- vagy szemirrit\u00e1ci\u00f3t \u00e9s em\u00e9szt\u00e9si zavarokat is okozhat; ez\u00e9rt az optim\u00e1lis t\u00e1rol\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9rdek\u00e9ben az \u00e9lelmiszerekt\u0151l \u00e9s folyad\u00e9kforr\u00e1sokt\u00f3l t\u00e1vol, j\u00f3l szell\u0151z\u0151 helyen kell t\u00e1rolni.<\/p>\n
A szil\u00edciumkarbid kiv\u00e1l\u00f3 t\u0171z\u00e1ll\u00f3 ker\u00e1mia tulajdons\u00e1gokkal b\u00fcszk\u00e9lkedhet, amelyek nagy kem\u00e9nys\u00e9get, merevs\u00e9get \u00e9s szak\u00edt\u00f3szil\u00e1rds\u00e1got, valamint k\u00e9miai \u00e9s termikus sokk\u00e1ll\u00f3s\u00e1got biztos\u00edtanak, \u00edgy kiv\u00e1l\u00f3 csiszol\u00f3anyag sz\u00e1mos alkalmaz\u00e1sban, p\u00e9ld\u00e1ul csiszol\u00f3korongokban, v\u00e1g\u00f3szersz\u00e1mokban vagy homokf\u00fav\u00f3 anyagokban. Ezenk\u00edv\u00fcl a szil\u00edciumkarbid-er\u0151s\u00edt\u00e9st gyakran haszn\u00e1lj\u00e1k kem\u00e9ny ker\u00e1mi\u00e1kban, p\u00e9ld\u00e1ul porcel\u00e1nban, valamint \u00fcvegk\u00f6vekben \u00e9s f\u00e9mb\u00e9l\u00e9sekben, hogy meger\u0151s\u00edts\u00e9k azokat a kop\u00e1s \u00e9s kop\u00e1s ellen.<\/p>\n
A moissanit a term\u00e9szetben ritka \u00e1sv\u00e1nyk\u00e9nt fordul el\u0151; 1893 \u00f3ta azonban a csiszol\u00f3anyagk\u00e9nt val\u00f3 kereskedelmi c\u00e9l\u00fa el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa az Acheson-elj\u00e1r\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik. A tiszta szil\u00edcium-dioxid (SiO2) kvarchomok \u00e9s finomra \u0151r\u00f6lt petr\u00f3leumkoksz kever\u00e9kek\u00e9nt, valamint sz\u00e9nelektr\u00f3d\u00e1val kombin\u00e1lt elektromos kemenc\u00e9ben keletkez\u0151 kever\u00e9k kis szil\u00edciumkarbid-krist\u00e1lyokat k\u00e9pez, amelyek azt\u00e1n csiszol\u00f3anyagk\u00e9nt val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l porr\u00e1 \u0151r\u00f6lhet\u0151k.<\/p>\n
A szil\u00edciumkarbid k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 polyt\u00edpusokban l\u00e9tezik, amelyek krist\u00e1lyszerkezet\u00fckben \u00e9s egym\u00e1sra r\u00e9tegz\u0151d\u00e9si sorrendj\u00fckben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l. Az egyik forma, az alfa szil\u00edciumkarbid (SiC) hatsz\u00f6glet\u0171 krist\u00e1lyszerkezettel rendelkezik, m\u00edg a b\u00e9ta-m\u00f3dos\u00edt\u00e1s a gy\u00e9m\u00e1nthoz hasonl\u00f3 cink-blende szerkezettel kev\u00e9sb\u00e9 n\u00e9pszer\u0171, de hasznos tulajdons\u00e1gokkal rendelkezhet.<\/p>\n
Ez az anyag \u00e1ltal\u00e1ban nem hat\u00e9kony \u00e1ramvezet\u0151; azonban a f\u00e9lvezet\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t bizonyos szennyez\u0151d\u00e9sekkel val\u00f3 adal\u00e9kol\u00e1ssal vagy k\u00fcls\u0151 terek alkalmaz\u00e1s\u00e1val ki lehet fejleszteni. \u00cdgy sz\u00e9les k\u00f6rben alkalmazz\u00e1k az elektronikus eszk\u00f6z\u00f6kben, p\u00e9ld\u00e1ul tranzisztorokban \u00e9s di\u00f3d\u00e1kban, ahol f\u00e9lvezet\u0151 anyagokra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n
A szil\u00edciumkarbid elektromos tulajdons\u00e1gai a t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171 krist\u00e1lyszerkezet\u00e9re vezethet\u0151k vissza. A szil\u00edcium-karbid sz\u00e1mos polyt\u00edpust alkot, amelyek csak az egy\u00e9bk\u00e9nt azonos k\u00e9tr\u00e9teg\u0171 r\u00e9tegek egym\u00e1sra rak\u00f3d\u00e1si sorrendj\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek; ez\u00e9rt sz\u00e9les s\u00e1vh\u00e9zag\u00fa anyagnak tekinthet\u0151, mivel az elektronikus energiaszintek a polyt\u00edpusok k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151sen elt\u00e9rnek, szemben a szil\u00edcium (az alapelem) sz\u0171kebb s\u00e1vjaival.<\/p>\n
A szil\u00edciumkarbid porokat leggyakrabban \u00fagy haszn\u00e1lj\u00e1k fel, hogy magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten \u00e9s nyom\u00e1son k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6t\u0151anyagokkal egy\u00fctt k\u00f6tik \u0151ket ker\u00e1mi\u00e1k vagy szil\u00e1rd anyagok alkot\u00e1s\u00e1ra, mint p\u00e9ld\u00e1ul az aut\u00f3k vagy g\u00e9pek kop\u00e1s\u00e1ll\u00f3 alkatr\u00e9szeiben. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9ge \u00f3ta a szil\u00edciumkarbidot mind koptat\u00f3, mind koh\u00e1szati c\u00e9lokra haszn\u00e1lj\u00e1k; kemenc\u00e9k vagy csiszol\u00f3korongok t\u0171z\u00e1ll\u00f3 b\u00e9l\u00e9s\u00e9re; kop\u00e1s\u00e1ll\u00f3 alkatr\u00e9szekre; valamint elektronikus alkalmaz\u00e1sokban, p\u00e9ld\u00e1ul f\u00e9nykibocs\u00e1t\u00f3 di\u00f3d\u00e1kban \u00e9s a korai r\u00e1di\u00f3kban haszn\u00e1lt detektorokban.<\/p>\n
A SiC tiszta \u00e1llapotban szigetel\u0151; azonban szennyez\u0151d\u00e9sekkel, p\u00e9ld\u00e1ul alum\u00ednium, b\u00f3r \u00e9s gallium adal\u00e9kanyagokkal, nitrog\u00e9n vagy foszfor adal\u00e9kanyagokkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 adal\u00e9kol\u00e1ssal P-t\u00edpus\u00fa vagy N-t\u00edpus\u00fa f\u00e9lvezet\u0151v\u00e9 v\u00e1lhat.<\/p>\n
A SiC kiv\u00e1l\u00f3 h\u0151t\u00e1gul\u00e1si tulajdons\u00e1gokkal rendelkezik, kiv\u00e9telesen alacsony h\u0151t\u00e1gul\u00e1si egy\u00fctthat\u00f3val. Szil\u00e1rds\u00e1ga lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy ak\u00e1r 1600degC h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet is kib\u00edrjon an\u00e9lk\u00fcl, hogy jelent\u0151s integrit\u00e1sroml\u00e1s vagy integrit\u00e1sveszt\u00e9s k\u00f6vetkezne be, tov\u00e1bb\u00e1 kiv\u00e1l\u00f3 korr\u00f3zi\u00f3- \u00e9s oxid\u00e1ci\u00f3\u00e1ll\u00f3s\u00e1ggal rendelkezik leveg\u0151ben, v\u00edzben \u00e9s sz\u00e1mos old\u00f3szerben.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A szil\u00edciumkarbid (m\u00e1s n\u00e9ven szil\u00edcium-karbonitrid vagy SiC) a szil\u00edciumb\u00f3l \u00e9s sz\u00e9nb\u0151l \u00e1ll\u00f3, z\u00f6ldt\u0151l a k\u00e9kesfekete sz\u00edn\u0171ig terjed\u0151 sz\u00edn\u0171 krist\u00e1lyos vegy\u00fclet, amely a term\u00e9szetben moissanit dr\u00e1gak\u0151k\u00e9nt tal\u00e1lhat\u00f3, de 1891 \u00f3ta szintetikusan is el\u0151\u00e1ll\u00edtj\u00e1k csiszol\u00f3korongokban \u00e9s v\u00e1g\u00f3szersz\u00e1mokban csiszol\u00f3anyagk\u00e9nt val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1sra. A kvarc egy rendk\u00edv\u00fcl kem\u00e9ny anyag, amelynek ...<\/p>\n